Oldalletöltések száma: 8657552
2019. április 18. csütörtök 20:49,
Andrea és Ilma napja van.

Feleannyi húst eszünk, mint negyed évszázaddal korábban

hus pinterest comAz, hogy klímaváltozás van és ez nem jó, már szinte mindenki előtt világos, azt viszont jóval kevesebben veszik figyelembe, hogy ennek egyik kiváltója a túlnépesedés, hiszen már nagyon közel vagyunk a nyolcmilliárdhoz főhöz, ez pedig ennyi éhes, szomjas szájat jelent, táplálásuk pedig környezeti katasztrófákhoz vezethet.

   Egyre több ember csökkenti a húsfogyasztását a fejlett világban, sokan teljesen át is állnak a vegetáriánus étrendre és ebben részben az egészséges táplálkozásra törekvés, részben a környezettudatosság játszik szerepet – derül ki a Qubit.hu összeállításából.

   Az Egyesült Királyságban egy 2016-ban ismertetett felmérés szerint a válaszadók egyharmada mondta, hogy kevesebb húst eszik, mint korábban, vagy teljes egészében felhagyott a húsevéssel, míg az USA-ban 2018-as adatok szerint a válaszadók kétharmada csökkentette a fogyasztását legalább egy húsféléből. Egy részük egészségügyi okokból kisebb számban ökológiai tudatosságból választják étrendjük ilyen irányú megváltoztatását. Mindezek ellenére a nagyvilágban még mindig a húsevők vannak többségben.
   Ma több húst termel az emberiség, mint a hatvanas évek elején. 70 millió tonnáról 2017-re 330 millióra nőtt a termelés. Igaz, míg az első időpontban 3 milliárd ember élt a Földön, ma több mint 7,6 milliárd népesíti be a bolygót. Ez azonban nem indokolja az előállítás csaknem ötszörösére növekedését. Inkább az számít, hogy az embereknek egyre több pénzük van, a vizsgált időszakban a globális átlagjövedelem több mint megháromszorozódott. Az egyes országok húsfogyasztásának összehasonlításából kiviláglik, hogy ahol gazdagabbak az emberek, több hús fogy.
   2013-as adatok alapján a legtöbb húst fejenként több mint 116 kilogrammal Ausztráliában és több mint 115 kilogrammal az Egyesült Államokban fogyasztották az emberek, majd Argentína (107 kiló) és Új-Zéland (101 kiló) következik. Az évi több mint száz kiló hús mintegy 50 csirkének vagy egy fél marhának felel meg személyenként. A legtöbb nyugat-európai országban 80-90 kilogramm hús fogy el személyenként és évente, míg a skála másik végén a legszegényebb országok állnak: Etiópia 7, Ruanda 8, Nigéria pedig évi 9 kilogramm átlagos húsfogyasztással.
   A húsfogyasztásban bekövetkezett növekedés leginkább abból adódik, hogy a közepes bevételű országokban növekszik a jólét, a lélekszám miatt különösen Kína és Brazília jelentős gazdasági növekedése járul hozzá a gyakoribb húsfogyasztáshoz.
   Míg Kenyában 1960 óta alig változott a fogyasztás, addig Kínában kevesebb mint 5 kilogrammról indultak a hatvanas években, a nyolcvanas évek második felére 20 kilóra nőtt az éves átlagos húsfogyasztás, az utóbbi egy-két évtizedben pedig megháromszorozódott, így az átlagos kínai már 60 kilogramm húst eszik évente. Brazíliában 1990 óta csaknem megduplázódott a húsfogyasztás. Indiában nem ez volt a jellemző, évi mindössze 4 kilogrammal a legutolsók a világon, pedig az indiaiak kétharmada szokott néha húst enni.
   Magyarországon 1987-ben még fejenként több mint 117 kilogramm hús fogyott egy évben, 2013-ban már csak 65. A szomszédos országok közül ennél több húst esznek fejenként egy évben Ausztriában (91 kg), Szlovéniában (71) és Horvátországban (66 kilogramm).
   A nyugati fogyasztói kosárban a vörös hús aránya mind kisebb, több baromfi és kevesebb marha-, illetve disznóhús fogy. Az Egyesült Államokban a hetvenes évek végén a teljes húsfogyasztás negyedét adták a szárnyasok, ma viszont már a felét. Ezek a részsikerek is sokat jelenthetnek a klímaváltozás hatásainak késleltetése, valamint az egészségmegőrzés szempontjából – írta a Qubit.hu.