Mindennapi zacskóink

Az eladó könnyű kézzel nyúl a műanyag zacskó után, gyorsan elrejti benne a vásárolt terméket, a vásárló meg elégedetten indul kifelé az üzletből. Mindannyian nap mint nap átélhetjük e jelenetsort, sőt, ha nem kapunk műanyag zacskót, hát hiányérzetünk támad és elégedetlenkedünk is miatta. Pedig a felmérésünk szerint egy-egy ilyen zacskót átlagosan csak húsz percig használunk, mielőtt az szemétté lényegülne át. Vannak természetesen utólagos felhasználási módjai is a műanyag zacskóknak, tárolhatunk bennük, vagy például kiválóan lehet velük kibélelni a konyhai szemetesünket, hogy aztán ha megtelnek, mégiscsak szemétté váljanak.
   Korunk egyik nagy problémája a csak évszázadok alatt lebomló műanyagok hihetetlen mennyisége, amelyek minden lehetséges természetes helyet elszennyeznek. Hitelesnek tűnő adatként olvasható a világhálón, hogy másodpercenként (!) mintegy 160 ezer műanyag zacskót gyártanak a világon és minden percben egy teherautónyi vegyes műanyag szemét kerül az óceánokba.
   Világszerte egyre több országban foglalkoznak már e gonddal, csak az elmúlt pár évben hatvannál is több ország és száznál több város korlátozta a műanyag zacskók forgalmazását. Sajnos hazánk nem éppen példamutató e téren, hiszen tavaly novemberben „nem nyerte el a kormány tetszését” a műanyagszennyezés korlátozása érdekében készült és beterjesztett termékdíjtörvénymódosítási-tervezet. Ne törjünk még pálcát a kormány fölött, lehet hogy valami jobbat találnak majd ki helyette, de a lassú munkához, mint tudjuk, idő kell.
   Mindez azért sem mindegy, mert a legfrissebb kutatások szerint a hazai folyók, a Duna és a Tisza is mikroműanyag-részecskékkel szennyezettek, még nagyobb baj, hogy a műanyag darabok már megtalálhatóak a csapvízben és a palackozott vizekben, bekerülnek a táplálékláncba is, ezzel ma még alig felbecsülhető veszélyt előidézve. A műanyag modern kori életünk meghatározó része, aligha tudnánk a legtöbb tömeggyártású terméknél mással helyettesíteni, éppen ezért kellene azoknál az egyszer használatos tárgyaknál mellőzni, amelyek nélkül még könnyen boldogulnánk.
   Magyarországon 2015-ben több mint 1,6 millió tonna műanyagot gyártottak, míg a műanyaggyártás világszinten meghaladta a 300 millió tonnát és nemigen hihető, hogy azóta csökkent volna a mennyisége. Ugyanakkor az évente előállított sok millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra, a többi hulladék, a becslések szerint ebből pedig évi több százezer tonnányi kerül a szeméttelepekre vagy a kazánokba, de ez utóbbival is a környezetünket szennyezik.
   Az emberek száma a Földön rohamléptekben növekszik, és lehet, hogy éppen a műanyag lesz a vesztünk. Ha nem születnek hathatós intézkedések, nemes egyszerűséggel belefulladunk majd a műanyaghulladékba.