Oldalletöltések száma: 7789597
2018. december 11. kedd 23:53,
Árpád és Árpádina napja van.

A magyarok többsége a lakásszegénység valamilyen formájában él

haz regi jozsefvaros huSok minden határozza meg egy ember életminőségét, az egészségétől kezdve a táplálkozásán, anyagi helyzetén, társas kapcsolatain át egészen odáig, hogy ha a nap végén hazatér, milyen környezet, lakás fogadja. Sajnálatos módon igen sok magyar ember legfeljebb a filmekben láthat szép lakásokat.

   Magyarok milliói élnek nedves, alacsony komfortfokozatú lakásokban, és pénzük sincs a felújításra. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, vagyis a magyarok többsége él a lakásszegénység különböző formáiban, amelyből nincs kiút. Ez derül ki abból a jelentésből, amelyet a Pénzcentrum.hu ismertetett.

   A lakhatási szegénység részproblémái egymással összefonódva olyan ördögi kört alkotnak, amelyet lakásszegénységi csapdának nevezhetünk és aminek minden dimenziójában hátrányt szenvednek az alacsony jövedelmű háztartások.
   A lakhatási problémák korántsem csak a hajléktalan embereket és a fővárostól távoli szegény telepeken élőket érintik. A Habitat for Humanity Magyarország idén hetedik alkalommal mutatta be éves jelentését a magyarországi lakhatási szegénységről, amelyből kiderült, kettő- és hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon és különösen bizonytalan az albérlők helyzete.
   Magyarországon napjainkban 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos lakásminőségi problémák vannak. Minden harmadik háztartás lakhatással összefüggő megfizethetőségi problémákkal küzd, tehát jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy lakáshitelek törlesztőrészleteire. A jelentős kiadások pedig eladósodáshoz vezetnek. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak, (a háztartások harmadának van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közmű hátraléka, miközben 750 000 végrehajtási ügy van folyamatban az éves GDP 7 százalékának az értékében. Ezeknek a tényeknek az ismeretében már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás, és hogy miért nem mondható megoldottnak a (deviza)hitelválság – hangzott el a jelentés bemutatóján – amelyről a Pénzcentrum.hu számolt be.